Carpe diem!

Lássuk csak, ma aztán megint minden sikerült... -.-"
A némettel még mindig nem tudom, mi vagy hogyan lesz, jaj a fejemnek! Össze kell szednem magam, ha állandóan elterelődik a figyelmem akkor borítékolhatom a sikertelenséget.
Akkor. Valahogyan a fejembe kellene verni azt az áldott bioszt, ha már egyszer van, és tanuljuk. És nem kéne rontani. Nagyon nem. Azért nagyszerű, hogy ezt nyúzom, miközben más tantárgyak kellenének a továbbtanulásomhoz...
Olvasás: oké, az még csak-csak (a leckét el kell olvasni...), de hát az írás... arra megint nem került sor. (Vagy ez is annak számít? Ki tudja...)
Az irodalommal meg nem is tudom, mi lesz. Csak én vagyok úgy, hogy egy 130 oldalas könyvből találomra kiválasztott idézetekhez nem tudom odaírni, hogy kitől, kinek, miért hangzott el? (A mondat jelentését összebogarászni csak sikerül. A szövegértéssel nem voltak problémáim.)

Zenehallgatás: pipa. Ma meg volt, ami azért tükröződik a hangulatomon is: fele annyira vagyok feszült, mint alapjában. Ajánlhatok? Szerintem szép a KAT-TUN nevű együttes MOON című száma. Nekem tetszik. =)

KAT-TUN: MOON <-- ha esetleg meg szeretnéd hallgatni. =)

Szerintetek sem normális egy origami rózsa miatt mosolyogni, és a plüssmajmomat szorongatni? o.O

Carpe diem! - úgyis lesz rosszabb...