Félelem

Jelen pillanatban csak vagyok, a ki tudja, hányadik német tétel kidolgozása után, és ki tudja, mennyi van még...
Úgyhogy most ezen dolgozom, még úgy is, hogy lett plusz egy hónapom: a szeptemberi vizsgára biztos, hogy nem megyek. Legalább ennyivel is előbbre leszek akkor.

Igazság szerint nem igazán tudok odafigyelni a németre, helyette írok. Még mindig bennem van a félsz. Ezúttal nem a vizsga miatt, bár lehetne amiatt is, de felesleges, úgysem mostanában kerülök oda...
Délután a nagyimnál voltunk, és tudtam, hogy nincs teljesen jól, de hogy ennyire rosszul van, arról lila gőzöm nem volt. Úgy aggódom miatta! Gyakorlatilag mellettem fordult le a fotelról majdnem - Apu visszasegítette, mielőtt a földre esett volna, de eszméletét vesztette pár percre. Nagyon megijedtem. Szerencsére már jobban van, és magához is tért, de kihagyott pár ütemet a szívem. A papám is így kezdte anno...
Félek, hogy egy újabb búcsú előtt állok. Nem akarom elveszíteni. Lehet, hogy önzőség, de sokkal jobban félek a szeretteim elvesztésétől, minthogy el tudjam engedni őket...
A papám három éve halt meg. Lassan négy. És még mindig nem tudtam elengedni. Gyerekes vagyok, ugye? Már ennyi ideje, de még mindig nem fogadtam el. Mikor kimegyünk a sírhoz halottak napján, akkor is az van bennem, hogy nem igaz, csak álmodom, hogy itt a sír, és majd jót mosolygok, ha kimentünk a temetőből, és itt lesz a papám is. De tudom, hogy ez hiábavaló. Nagyon közel állt hozzám, talán ezért sem tudom elengedni.
Rosszabb vagyok, mint a kisgyerekek...

Ez a létező legnagyobb félelmem. Hogy egy napon szembe kell néznem azzal, hogy elveszítek számomra fontos személyeket.

Egy barátnőm meg megharagudott rám. Nagyszerű...
Hab a tortán, hogy azért a harag, mert tartom egy másik barátomnak tett ígéretem, és nem mondtam el, amit ő most megtudott.
Erre nem tudok mit mondani.

Nem tudom, más hogy van vele, de nekem az ígéretek nagyon fontosak. Olyannyira, hogy nem egyszer előfordult már, hogy azért szívtam meg, mert betartottam egy-egy ígéretem.
Ha rám bíznak egy titkot, azt megtartom. Mert rá akarok szolgálni a bizalomra, amivel megtisztelnek.
Ha megígérek valamit, azt betartom. Mert ígérni nagyon súlyos dolog, és mindig betartandó.
Én így vagyok ezzel.
Hogy mekkora bajt hozok/hoztam ezzel a fejemre, azt meg úgyis megtudom/megtudtam.