Amiről ezelőtt írtam, a gazdaságtan zh, ami egyben egy szűrő is volt, meglett, úgyhogy folytathattam a tantárgyat. Egy részről tök jó, mert nem csúszok egy évet, másrészről viszont egyáltalán nem vonz a gazdaságtan óra, főleg, hogy német nyelven zajlik az egész. Megint sikerült beleválasztanom. Imádom a tantervemet, hogy pont a gazdtan, ami a közgázom egyik alapja, megy idegen nyelven az egyetemen. Tanulhatnám ugyan angolul is, de az esélytelenebb, mint németül.
Apropó, talán annyi megelégedésem lehet, hogy mindent értek. Szóval én még mindig jó vagyok.
A statisztikával nincs bajom, mikrón sikeresen szerepelgetek (aka pluszpontokat kapok minden órán ), makrón próbálok nem elaludni (az komolyan teljesítmény ezen az órán, mert annyira altató hangja van a tanár úrnak), az operációkutatással meg nem tudom mi lesz. Múlt héten volt egyetlen jó tippem, erre a tanár vigyorogva pluszpontot adott, és mindenkit (kb. 70 fő...) hozzám irányított azzal, hogy a kollegina nagyon érti, ő elmagyarázza! Hát köszi...
Újabban hazafelé vonatozom. Teljesem véletlenül találkoztam egy szintén a szülővárosomban lakó lánnyal, hát vele utazom mostanában. Költségeket tekintve ugyanannyi, mint a busz, szóval gyakorlatilag mindegy.
Tegnap kaptam egy üzenetet az egyik szaktársamtól, hogy akar szervezni nekünk egy szakestet. Egy olyan igazit, ahova az összes szaktársunkat összeszedi évfolyamoktól függetlenül.
Végül pedig a lelkiek... Hát, elmondhatom magamról, hogy tartom magam. Persze teljesen elégedettnek kéne lennem, de akkor is nehezen bírom a honvággyal. Minden héten azon kapom magam, hogy vissza akarok menni haza. Hiányoznak.
Nojó, nem megyek inkább bele, mert csak a saját dolgomat nehezíteném vele.
Have a nice day! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése