Nem tűntem el teljesen

Halihó!

Aki még erre jár, annak üzenem, hogy nem felejtkeztem el a blogról, csak éppen szabad gondolatmorzsányi időm sem volt.
(Kicsit lesek, hogy a legutóbbi bejegyzés mikor volt, és akkor képbe kerülök.)
A gazdtant folytathattam - holnap írom a második zh-t, 80% kell, hogy megkapjuk az aláírást, és akkor EZ a tárgy megoldva.
Elméletileg összehoztam a munkagazdaságtan nevű tárgyamból egy megajánlott négyest, épp azon agonizálok, hogy miért nem írják már be a Neptunba. (Apropó, azt is díjaznám, ha a rendszer együttműködne velem. Csak néha - mondjuk vizsgafelvétkor.)
Jogból vizsgáznom kell, mert a tanár nem adott lehetőséget pótzh-ra, így az egyik zh-m értéke nulla, ami azonnali vizsgát jelent.
Verseny- és piacelméletekkel nem tudom, mi lesz, nehéz volt. Valószínű vizsga - jobb esetben.
Beadandók megírva, előadások megvoltak; makrostatomnál is csak az érdemjegyre várok - haladok!
TDK ugyebár bukott.
Most azon agyalok, hogy a vizsgaidőszakban be tudnám-e fejezni januárban a megkezdett TDK dolim, mert akkor vihetném egy másik szakkonfra, de ahhoz dec. 15-ig jelentkezni kell - meg merjem lépni? Ne merjem?
Lelkileg picurit szétcsúsztam, nyakamon a vizsgák, passzolom, egyáltalán képes leszek-e rájuk (jó, tanulok, de szóbelin az nálunk kb. 20% esélyt ad csak), kéne szabadidő, otthon akarok lenni, kéne egyet fújnom, pihenni, megnyugodni...
Leginkább megnyugodni. Meg elmenni a vásárba Párommal. Meg a világvégére is vele (nem feltétlen kell a retúrjegy, elég lesz csak oda is). Meg közös perceket.