2015. március 22., vasárnap

Nyaffvászon.

Visszatévedtem a blogomra. Valószínűleg ez egy amolyan biztos kis nyafka-pontom, a kis világ, a vászon, ahova kiteszem szépen, ami nyom vagy foglalkoztat, és aztán önálló életre kel, kívülem.

Remélem, hogy a kiírás ezúttal is segít, könnyít vagy csak megoldást ad. Zűrkáosz a lélekben, ez a kiírni való.

Lehet, hogy túl sokat vártam/reméltem ettől a diplomázástól, új élettől, kutyafülétől, lehet, hogy nem.
Az bizonyos, hogy valami nem jó.

Lehetne idill, örülhetnék, munkám van, csinálom, irodai - úri dolog, mondhatnák -, és mégis ott motoz a kis szörny, hogy valami nem... Nem stimmel. Lehet, hogy én, lehet, hogy minden más, mindenesetre valami kis kellemetlen gombóc fennakad a torkomon, kétségbe vonom önmagam, a helytállóságom, a képességeim. Úgy egyáltalán, hogy alkalmas vagyok-e. Úgy általánosságban bármire.



Nos, az élet is érzi, hogy valami nem igazán oké bennem, a random közhelyek és idézetek sorra megtalálnak. A saját kis idézetgenerátorom is kihívásokról, útkeresésről, és boldogságról regél.

Az út, mely a világból önmagunkhoz vezet, hosszú és bonyolult, s tele van ilyen kínos kitérőkkel, melyeknek értelmét, jelentőségét sokára ismerjük csak fel.Márai Sándor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése