Nagyon kivan

Igen, valahogy sikerült teljesen, totálisan kibuknom, naná, hogy ezt is németen. Egyébként  mai napom úgy-ahogy rendben volt. Eltekintettem persze most attól, hogy jön az a nyamvadt vizsga, és kezdek pánikolni, meg, hogy úgy alapjában véve feszült voltam. És ezt miért is? Kettő könnyebbet, ha kérhetem...
(Egyébként szépen, csendben megjegyzem, elvileg most is németet írok, egy tételt, és ahhoz gyűjtögetek anyagokat. De már nem bírom! Kezd elegem lenni a németből...)

Valószínűleg kaptam egy adagot ebből a bizonyos tavaszi fáradtság nevű aranyosból is... úgy érzem magam, mintha semmit sem aludtam volna, pedig az az egy biztos, hogy aludtam!

Szóval, mi is volt németen? Az a nyelvtani ismétlés névre hallgató drága. Óra vége felé elegem volt annyira, hogy mikor megkérdezte, mit pakolhatunk be a mondatba az ige és az igekötő közé, közbe morogtam válasznak, hogy „szavakat”. Képzelhetitek a véleményt...
Na, mindegy, utána megválaszoltam normálisan is, dehát... elegem volt/van, na. -.-"