Beborult

Örültem, hogy végre kisütött a nap, és kivételesen úgy döntöttem, nem hiszek a fájó fejemnek, biztos megmarad a jó idő... de nem. Pedig azzal együtt szép kerek lett volna a napom...
Végre sikerült remegő hang nélkül "szerepelnem" a német órámon, értsétek ez alatt, hogy egy képet kellett jellemeznem az osztály előtt, és nem sültem fel, nem kapcsolt ki az agyam. Szóval eléggé megkönnyebbültem, és Napocska is javított a kedvemen.

Erre nem, megint a fejemnek lett igaza. Nem elég, hogy fáj, még az ég is beborult és zuhog az eső. Oké, bevallom, szeretem az eső illatát, csak az ég ne lenne olyan szürke... -.-"
A szomszéd kocsijának meg most szólalt meg a riasztója. Pompás, bár, ahogy kinéztem, nem láttam tolvajt, a kocsi is a helyén, úgyhogy biztosan csak a bácsi volt figyelmetlen. (Olyan egy idegtépő hangja van ennek a riasztónak...)

És találtam egy német dalt, ami nekem tetszik. Leírom majd a dalszöveget is, szépen németül és magyarra is fordítom, gyakorlásnak jó, és elmondhatjátok, szerintetek milyen a dal. =)