Suli

Mostanában elég hülyén vagyok... jól is, rosszul is... pofás ellentmondás a kettő. =/
A tánccal még mindig nem tudom, mi lesz... most az egész osztály próbálta meggyőzni azt a gyereket, aki nem hajlandó velem táncolni... de nem áll kötélnek. Azt viszont most kijelentem, mert így lesz, hogy amennyiben nem tudok táncolni, a fejéhez fogom vágni, hogy remélem boldog, amiért megfosztott az egyik álmomtól: hogy táncoljak a szalagavatómon. Nekem fontos lenne, fontos lett volna...
Barátommal jól megvagyunk, bár aggódik értem, a napokban kicsit depis vagyok emiatt az egész kavarás miatt... a sulimról ennyit. Képtelen az igazgatóság a kompromisszumokra. Nem baj, végül is a mi ünnepünk lenne az egész szalagavató meg ballagás, de nem érdekes, nekünk van a legkevesebb szavunk az egészhez. Tiszta jó. Akkor miért is a miénk? Mert ők azt mondták? Oké, konzervatív suli, de nem halnának bele, ha végighallgatnak minket. Akármennyire is lázadozó az osztályunk... azért tudjuk, mit jelent a kompromisszum. És akkor mi vagyunk a rosszak, meg a nehézfejű, makacs emberek.