Kacsa

No, emberkék, akkor bejegyzés.
Jelentem, lebetegedtem, aztán fel is gyógyultam. Illetve kiegyeztem Láz bácsival, hogy megvárja, míg leéretlenkedek.
Igen, ma valahogy teljesen komolytalan napom van, sanszos, hogy végig bácsizni és nénizni fogok.
Vasárnap megesett a lakodalom, aminek a szabadtéri része kifejezettem tetszett. Hangulatos volt a kis tóka mellett! (Bár a mellettem lévő ötévesek és a tóban úszkáló vadkacsa alkottak: Pont elhangzott a grandiózus "Elveszi-e..." kérdés, mikor a kacsa nekiállt hápogni, az ötévesek pedig mutogatni kezdtek hangos "Kacsa! Kacsa!" felkiáltásokkal.)
Hétfőn délután ébredtem, aztán tanultam estig és aludtam.
Krónikus süteménytúltengésem van.
Ma pedig elhagytam kicsit a tanulást. Kiskacsákat mutatott Aranyom Ezüstöm (Csak mert kikérte magának...). *.*