Tegnap (vagy ma hajnalban?) megrohamoztak az ötletek, most is itt toporog mellettem képzeletben a teljes gárda, ismerem mindnyájuk világát és múltját - és képtelen vagyok szavakba önteni. Egy teljesen üres Word-doksi mered rám villogó kurzorral, de egyetlen betűt sem írtam még. Vagyis pötyögtem ugyan, de szinte azonnal ki is töröltem. Nem az én szavaim, nem az én világom az, ahogyan a sorok most jöttek. Nagyon idegen tőlem, és cseppet sem hasonlít arra, amit ki szeretnék fejezni, amit a fejemben tolongó lények véghez akarnak vinni.
Túlságosan beszippantott az egyetem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése